Ventoy: egy pendrive, amin akár az összes ISO telepítőd elfér

Ha most hirtelen azt mondtam volna, hogy írj ki egy .iso fájlt egy USB-re… menne egyből? Vagy azon gondolkodnál, hogy van-e egyáltalán kéznél USB stick? Persze itt most nem csak az a kérdés, hogy van-e egyáltalán USB otthon, hanem az is, hogy van-e megfelelő applikáció, ami ezt meg is tudja csinálni neked. Windows alatt ugyebár ott lenne a Rufus. Kifejezetten Win alá készített app, amivel könnyedén kiírhatsz .iso lemez képeket. Viszont van egy másik app, ami szerintem nagyon is elterjedt, és simán bevethető Rufus helyett is.

Na, rémlik esetleg valami? Ha nem, az sem baj. Ez az alkalmazás nem lesz más, mint a Ventoy.

Na de mi is az a Ventoy?

A Ventoy egy nyílt forráskódú eszköz, amivel bootolható USB-meghajtót készíthetsz. Na de itt van egy kis csavar. A Ventoy nem úgy működik, mint a klasszikus ISO-kiíró programok. Nem az történik, hogy kiválasztasz egy ISO-t, a program pedig szépen ráírja az USB-re, aztán ha egy másik ISO-t szeretnél használni, kezdheted az egészet elölről. A Ventoyt egyszer telepíted az USB-meghajtóra. Utána pedig… csak rámásolod az ISO fájlokat. Ennyi. A következő bootolásnál pedig megjelenik egy menü, ahol kiválaszthatod, hogy melyik rendszert szeretnéd elindítani. És szerintem pont ez az, amitől a Ventoy igazán érdekes.

Egy pendrive, több rendszer

Tegyük fel, hogy van egy 64 GB-os pendrive-od.

A hagyományos módszernél kiválasztasz egy ISO-t, kiírod, majd ha később egy másik rendszert szeretnél rátenni, akkor újra előveszed a Rufust vagy valamelyik hasonló programot. Ennél a módszernél viszont egyszer felrakod a Ventoyt. Ezután a pendrive gyakorlatilag úgy viselkedik, mint egy normális meghajtó.

Rámásolod például ezeket:

• Ubuntu ISO
• Linux Mint ISO
• Fedora ISO
• Debian ISO
• Windows ISO
• Clonezilla
• különböző rendszermentő eszközök

A gépet pedig erről az USB-ről indítva kapsz egy bootmenüt, ahol kiválaszthatod, hogy melyik ISO-t szeretnéd elindítani.

És ami különösen jó benne: nem kell minden egyes ISO után újraformázni a pendrive-ot.

A Ventoy hivatalos dokumentációja szerint az USB-re egyszer telepíted a rendszert, utána pedig az ISO, WIM, IMG és VHD/VHDX fájlokat egyszerűen rámásolhatod. A program ezeket megkeresi a meghajtón, és megjeleníti a bootmenüben.

De akkor hogyan működik az egész?

Na, itt érdemes egy pillanatra megállni.

Amikor felrakod a Ventoyt az USB-re, a program létrehozza a szükséges partíciókat. Az első, nagyobb partícióra kerülnek majd az ISO fájlok és egyéb adatok. Alapértelmezésben ez exFAT fájlrendszert használ, de más fájlrendszerek is használhatók.

A Ventoy létrehoz egy második, kisebb partíciót is, amely a rendszer működéséhez szükséges. És innentől jön az egésznek az igazán kényelmes része. A nagyobb partíciót teljesen normálisan használhatod. Tehát ha van rajta 5 ISO, attól még rámásolhatsz mellé dokumentumokat, drivereket, firmware-eket vagy bármi mást is.

Az első telepítésnél azért figyelj!

Na itt azért van egy fontos rész, amit nem szabad félvállról venni. A Ventoy első telepítése formázza az USB-meghajtót. Vagyis minden rajta lévő adat törlődik. Szóval mielőtt nagy lendülettel rányomsz a telepítésre, azért kétszer nézd meg, hogy tényleg azt a pendrive-ot választottad-e ki, amit szeretnél. Nem szeretnéd ugyanis véletlenül a külső 2 TB-os HDD-det Ventoyosítani. A hivatalos dokumentáció is külön felhívja erre a figyelmet.

És mi történik, ha új ISO jelenik meg?

Ez az egyik olyan dolog, amit én kifejezetten szeretek benne. Tegyük fel, hogy van egy Ubuntu ISO-d a pendrive-on. Megjelenik egy új verzió. Mit csinálsz? Letöltöd. Rámásolod. Kész.

Ha a régi ISO már nem kell, letörlöd. Nem kell újraformázni az egész pendrive-ot, és nem kell újratelepíteni a programot csak azért, mert egy másik ISO-t szeretnél használni. Maga a Ventoy is frissíthető úgy, hogy a fő partíción található fájlok megmaradnak.

Milyen fájlokat tud kezelni?

Nem csak ISO-ról van szó.

A Ventoy többféle image fájlt támogat, többek között:

• .iso
• .wim
• .img
• .vhd
• .vhdx
• .efi

Ez azt jelenti, hogy nem kizárólag Linux vagy Windows telepítőket tudsz róla indítani. Az alkalmazás ennél jóval többféle rendszer- és lemezképet képes kezelni. És az egyik jó dolog, hogy ezeket nem kell előtte kibontanod. A Ventoy közvetlenül ezekből az image fájlokból képes bootolni.

De nem minden rendszer szereti a Ventoyt

Na azért ne gondoljuk azt, hogy a Ventoy valami varázspálca, és innentől kezdve minden létező ISO-t csak rádobunk a pendrive-ra, aztán majd biztosan elindul.

Sajnos vannak speciális esetek.

Jó példa erre a Haiku. A Haiku közösségben is felmerült már, hogy miért nem lehet egyszerűen Ventoyról telepíteni a rendszert. A probléma nem pusztán annyi, hogy „az ISO nem működik”, hanem az, ahogyan a rendszer az image-et és a root fájlrendszer helyét kezeli. A program bizonyos információkat ad át az operációs rendszer loaderének arról, hogy a root fájlrendszer RAM-ból érhető el. Ezt a Haiku loaderének külön kezelnie kellene, és a Haiku kernel számára megfelelő formára kellene alakítania. Vagyis ehhez a Haiku oldalán is szükség lenne kifejezett Ventoy-támogatásra. A Haiku fejlesztői ezt konkrétan le is írták a közösségi fórumon.

Ez egy jó példa arra, hogy a Ventoy ugyan elképesztően sok rendszert képes kezelni, de nem garantált, hogy minden ISO működni fog vele. Ha egy speciális rendszert szeretnél telepíteni, és a Ventoy alól nem indul, érdemes megnézni az adott projekt dokumentációját és az ajánlott USB-készítési módszert.

Szóval igen: a Ventoy nagyon jó kis cucc. De azért nem svájci bicska.

Linux, Windows, mentőrendszerek… minden egy helyen

Én pont ezért tartom nagyon praktikusnak. Ha rendszeresen telepítesz vagy számítógépeket javítasz, hamar összejön egy kisebb ISO-gyűjtemény. Egyik pendrive-on Ubuntu. Másikon Windows. Harmadikon valamilyen mentőrendszer. Aztán persze amikor éppen szükség lenne valamelyikre, valahogy mindig az nincs kéznél. Ventoyjal ezt az egész történetet le lehet egyszerűsíteni. Egy normális méretű pendrive-ra felpakolod a gyakran használt ISO-kat, és készítesz magadnak egy kis digitális szerszámosládát.

És mi van a Secure Boottal?

Ez az a rész, ahol azért már lehet egy kis móka.

A Ventoy támogatja az UEFI Secure Boot használatát is, de itt nem mondanám azt, hogy minden számítógépen garantáltan ugyanúgy fog működni. A dokumentáció szerint bizonyos gépeken további UEFI-beállításokra lehet szükség, és az első indításkor kulcsot is fel kell venni a firmware-be. A 2026-os újabb Ventoy-verziókban a Secure Boot kezelésén is több változtatás történt. Szóval ha valamiért nem akar elsőre bootolni, azért ne rögtön a pendrive-ot temesd. Lehet, hogy csak a Secure Boot környékén kell egy kicsit matatni.

És ha egy Linux Live rendszert szeretnék használni?

Itt jön egy újabb érdekes funkció.

Bizonyos Linux disztribúcióknál a Ventoy támogatja a persistence, vagyis a perzisztens használatot. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy egy Live Linux rendszer esetén nem feltétlenül vesznek el az általad végzett változtatások minden újraindításkor. Ehhez külön persistence adatfájlt használhat, amelyhez a megfelelő konfigurációt kell beállítani. A hivatalos dokumentáció szerint több különböző ISO-hoz akár külön persistence fájl is használható. Ez már azért elég jól tud jönni, ha például nem csak egyszer szeretnél elindítani egy Linux Live rendszert, hanem egy hordozható környezetet szeretnél magaddal vinni.

Rufus vagy Ventoy?

És akkor vissza az elején feltett kérdéshez. Rufus vagy Ventoy?

Szerintem nem is feltétlenül kell választani. A Rufus továbbra is remek választás, ha van egy ISO-d, és abból szeretnél gyorsan egy bootolható USB-t készíteni. A Ventoy viszont akkor kezd igazán jó lenni, amikor nem egyetlen ISO-ban gondolkodsz. Hanem mondjuk tízben. Vagy húszban. Vagy harmincban. Ha rendszeresen dolgozol ISO fájlokkal, Linux disztribúciókat próbálsz ki, gépeket telepítesz vagy javítasz, esetleg csak szeretsz mindenféle rescue rendszert magadnál tartani, akkor szerintem a Ventoy egy olyan eszköz, amit érdemes kipróbálni. Egyszer felrakod. Utána pedig csak másolgatod rá, amire szükséged van.

Ventoy telepítése

A Ventoy használatba vétele nem különösebben bonyolult.

Windows alatt a Ventoy saját grafikus segédprogramot biztosít, Linux alatt pedig grafikus és parancssoros megoldás is rendelkezésre áll.

A lényeg ugyanaz:

1. letöltöd a Ventoyt,
2. csatlakoztatod az USB-meghajtót,
3. elindítod a Ventoy telepítőjét,
4. kiválasztod a megfelelő meghajtót,
5. telepíted a Ventoyt,
6. majd a telepítés után rámásolod az ISO fájlokat.

A telepítésnél viszont még egyszer figyelj oda: a kiválasztott meghajtó tartalma törlődni fog. Szóval ezt ne bízd a véletlenre.

Mit is gondolok a Ventoyról?

A Ventoy szerintem pont azért jó, mert nem akarja túlbonyolítani azt, ami amúgy sem kellene, hogy bonyolult legyen. Van egy pendrive-od. Felrakod rá a Ventoyt. Utána pedig másolod rá az ISO-kat. Ha kell egy új Linux, rámásolod. Ha kell egy Windows telepítő, rámásolod. Ha kell egy rescue rendszer, azt is rámásolod. A gépet pedig elindítod az USB-ről, és kiválasztod, hogy éppen melyik rendszert szeretnéd használni.

Ennyi.

És szerintem pont ez benne a szép. Nem kell minden alkalommal újra kiírni az USB-t, nem kell állandóan formázgatni, és nem kell öt külön pendrive-ot tartani arra az esetre, ha egyszer majd szükséged lesz valamelyik ISO-ra. Egy nagyobb pendrive és a Ventoy, és kész a saját kis bootolható szerszámosládád. És ha már van otthon egy 64 vagy 128 GB-os pendrive, ami egyébként csak a fiókban porosodik… Na, akkor szerintem tudod, mi a következő projekt.

Gyakori kérdések a Ventoyról

A Ventoy ingyenes?

Igen. A Ventoy nyílt forráskódú projekt.

A Ventoy törli a pendrive tartalmát?

Az első telepítéskor igen. A kiválasztott USB-meghajtó formázásra kerül, ezért a rajta lévő adatokat előtte mentsd le.

Több ISO lehet egyetlen pendrive-on?

Igen. Ez a Ventoy egyik legfontosabb előnye. A támogatott image fájlokat egyszerűen rámásolhatod a Ventoy meghajtóra, és a program megjeleníti őket a bootmenüben.

Használható a Ventoy normál pendrive-ként is?

Igen. A fő partíciót normál fájltárolásra is használhatod az ISO-k mellett.

Támogatja a Secure Bootot?

Igen, de bizonyos gépeken további UEFI-beállításokra lehet szükség.

Lehet Linux Live rendszert perzisztensen használni?

Bizonyos támogatott Linux disztribúcióknál igen. A Ventoy persistence funkciója lehetővé teszi, hogy külön adatfájlban tárold a Live rendszer változtatásait.

Mire érdemes még használni?

Ha már van egy Ventoy pendrive-od, szerintem ne álljunk meg a Windows és Linux telepítőknél. Érdemes rátenni néhány olyan ISO-t is, amelyek akkor jönnek jól, amikor valami baj van a géppel.

Például egy GParted Live ISO-t, amivel a merevlemezek és SSD-k partícióit tudod kezelni anélkül, hogy a telepített rendszernek egyáltalán el kellene indulnia. De ugyanígy persze elférhet rajta egy rendszermentő vagy diagnosztikai eszköz is. Így a Ventoy pendrive nem csak egy telepítő lesz, hanem egy komplett kis digitális szerszámosláda. Bedugod a gépbe, bootolsz róla, és kiválasztod, hogy éppen mire van szükséged.

Kapcsolódó cikkek

👉 GParted Live – Ingyenes bootolható lemezkezelő Linux alapokon

👉 GParted – Ingyenes grafikus partíciókezelő Linux rendszerekhez